Kárpát-medencei feljegyzések Gyurkovics Hunor pasztellkiállítása Szegeden 2009.10.19.-2009.11.03.

Kárpát-medencei feljegyzések

Gyurkovics Hunor pasztellkiállítása 2009.10.19.-11.03. (forrás)

 

2009. október 19-én, hétfon, este 6 órai kezdettel a szegedi Megyeháza elocsarnokában, a Rákóczi tér 1. alatt kerül megnyitásra a szabadkai Gyurkovics Hunor pasztellkiállítása, Kárpát-medencei feljegyzések címmel.

A kiállítást Bata János horgosi költo nyitja meg, a muvész tárlatvezetése mellett.

Közremuködik Bana Dóra fuvolán.

A kiállítást 2009. november 3-ig lehet megtekinteni.

Minden érdeklodot szeretettel hívunk és várunk!

Rendezvényünk létrejöttét támogatta a Csongrád Megyei Önkormányzat.

GYURKOVICS HUNOR FESTŐ, GRAFIKUS, TANÁR

Pécsett született 1941. december iskolát a délvidéki Baranyában lévo Vörösmarton végezte, azt követoen az újvidéki Ipa31-én, gyermekkorát egy szlavóniai magyar faluban, Harasztiban töltötte. Az általánosrmuvészeti Középiskolában, majd Belgrádban az Iparmuvészeti Akadémia reklámgrafikai szakán fejlesztette tudását.

1971-tol foiskolai és egyetemi tanárként dolgozott Szabadkán, illetve Újvidéken. Ma is Szabadkán él és alkot.

Címereket, plakátokat, okleveleket tervez, könyveket illusztrál. A szabadkai Aracs folyóirat képzomuvészeti szerkesztoje. Grafikusként lino-és fametszeteket, valamint ex libriseket készít.

Gyurkovics Hunor bejárta a Balkán és Európa izgalmas vidékeit. Megfordult a Kárpát-medence majd mindegyik muvésztáborában. Alkotásai megtalálhatóak a vajdasági Zentától egészen az ukrajnai Munkácsig, az erdélyi Gyergyószárhegytol a szlovéniai Lendváig, de munkálkodott számos magyarországi muvésztelepen, és a franciaországi Chateau de Ligoure-ban is.

Számos magyarországi vajdasági és nemzetközi díj tulajdonosa.

Több mint harminc éve szenvedélyes gyujtoje a néprajzi és régészeti tárgyaknak, melyekbol Harasztiban, 1984-ben tájmúzeumot létesített.

Nagyon sok önálló és csoportos tárlata volt, melyeket a Délvidéki magyar képzomuvészeti lexikon is oldalakon át ismertet.

Temperával, olajjal, pasztellel dolgozik. Különösen kedveli az akvarellt, melyeken elsosorban Szabadkát és környékét, olajfestményein pedig a drávaszögi, a szlavóniai és a vajdasági tájakat örökíti meg, pasztelljei viszont egy elvontabb világot mutatnak be.

Festményei révén megismerhetjük többek között a haraszti és a vörösmarti gyermekkor élményeit, a bácskai róna iránti nosztalgiát, a szabadkai szecessziós városháza kontúrjait, az Aracsi Pusztatemplomot, a szentlászlói templom kiégett tornyát, stb. Visszatéro témája a magyarok múltja, a hagyományorzés és a néprajzi értékek megörökítése.

Alkotásai az egyszeruséget tükrözik, kevés eszközzel, szimbólumokkal fejezi ki mondanivalóját. Gyurkovics önéletrajzában így vall minderrol:

„Grafikában és festészetben is kevés szóval, kevés eszközzel szólni, lényegeset kifejezni – tömören és velosen fogalmazni. Egyszeruségre törekszem, világosan és érthetoen kívánok szólni a vizualitás nyelvén. ...Törekvésem: szimbólum, jel formájában kifejezni gondolataimat.”

Forrás:

Balázs-Arth Valéria, Délvidéki Magyar Képzomuvészeti Lexikon

 

 

 


© 2006 VMDK Szegedi Tagozata, vmdk@vmdk-szeged.hu